A rebarbara elképesztő mennyiségben nőtt a nagyszüleim szőlőjében, és én soha nem értettem, hogy lehet ez gyümölcs, ha csak nagy zöld leveleket növeszt. A gyermeki agyam nem bírt túl hosszú időtávokat befogni, úgyhogy mire az epres-rebarbarás lekvár elkészült a mózeskosárban tíz réteg takaró alatt (ezt a tartósítási módszert amúgy nem sikerült megfejtenem, ismeri valaki?), addigra teljesen megfeledkeztem a rebarbaráról.
Az alábbi recept, bár nem ötperces mutatvány, azért jóval gyorsabb a lekvárfőzésnél. Elképesztően finom, a máktól pedig a tészta textúrája is érdekes. A Lottie+Doof blog receptjét dolgoztam át.
Servings |
|
- 1/4 bögre kukoricaliszt (helyettesíthető 1 ek étkezési keményítővel)
- 50 dkg rebarbara
- 1 bögre cukor
- 1 közepes tojás
Ingredients
A töltelékhez
A tészta megkenéséhez
|
|
- A tésztához összekeverjük a liszteket a sóval, a cukorral és a mákkal, majd hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és a kezünkkel gyorsan összemorzsoljuk.
- Hozzákeverjük a tojást és a tejet, majd jól összegyúrjuk.
- Golyót formázunk a tésztából, majd azt szétlapítjuk egy kb 2-3 cm vastag körlappá. Ezt betesszük a hűtőbe legalább 1 órára (vagy egy egész éjszakára).
- A töltelékhez a rebarbarát megmossuk, végeit levágjuk, majd 1 cm-es szeletekre vágjuk.
- A kukoricalisztet összekeverjük 5 ek vízzel, félretesszük.
- Egy nagy lábosban közepes lángon felrakjuk a rebarbarát a cukorral és 2 ek vízzel főni, és folyamatosan kevergetjük, kb 6-7 percig, míg levet ereszt. Ekkor hozzáadjuk a kukoricalisztes keveréket, és kb 30 percre félre tesszük hűlni.
- A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A tésztát kinyújtjuk kb 4-6 mm-es körlappá, és a közepére kanalazzuk a gyümölcsös tölteléket. A kanál hátával eloszlatjuk a gyümölcsöt, majd a széleket körbe felhajtjuk.
- Sütőlapra helyezzük, majd betoljuk a sütőbe és 40-45 percig sütjük, úgy, hogy félidőben csökkentjük a hőmérsékletet 180 fokra.
- Vaníliafagyival vagy csak magában tálaljuk.