A rebarbara elképesztő mennyiségben nőtt a nagyszüleim szőlőjében, és én soha nem értettem, hogy lehet ez gyümölcs, ha csak nagy zöld leveleket növeszt. A gyermeki agyam nem bírt túl hosszú időtávokat befogni, úgyhogy mire az epres-rebarbarás lekvár elkészült a mózeskosárban tíz réteg takaró alatt (ezt a tartósítási módszert amúgy nem sikerült megfejtenem, ismeri valaki?), addigra teljesen megfeledkeztem a rebarbaráról.

Az alábbi recept, bár nem ötperces mutatvány, azért jóval gyorsabb a lekvárfőzésnél. Elképesztően finom, a máktól pedig a tészta textúrája is érdekes. A Lottie+Doof blog receptjét dolgoztam át.

 

Recept nyomtatása
Rebarbarás pite
Course Desszert
Cuisine Hungarian
Servings
Ingredients
A tésztához
A töltelékhez
A tészta megkenéséhez
Course Desszert
Cuisine Hungarian
Servings
Ingredients
A tésztához
A töltelékhez
A tészta megkenéséhez
Instructions
  1. A tésztához összekeverjük a liszteket a sóval, a cukorral és a mákkal, majd hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és a kezünkkel gyorsan összemorzsoljuk.
  2. Hozzákeverjük a tojást és a tejet, majd jól összegyúrjuk.
  3. Golyót formázunk a tésztából, majd azt szétlapítjuk egy kb 2-3 cm vastag körlappá. Ezt betesszük a hűtőbe legalább 1 órára (vagy egy egész éjszakára).
  4. A töltelékhez a rebarbarát megmossuk, végeit levágjuk, majd 1 cm-es szeletekre vágjuk.
  5. A kukoricalisztet összekeverjük 5 ek vízzel, félretesszük.
  6. Egy nagy lábosban közepes lángon felrakjuk a rebarbarát a cukorral és 2 ek vízzel főni, és folyamatosan kevergetjük, kb 6-7 percig, míg levet ereszt. Ekkor hozzáadjuk a kukoricalisztes keveréket, és kb 30 percre félre tesszük hűlni.
  7. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A tésztát kinyújtjuk kb 4-6 mm-es körlappá, és a közepére kanalazzuk a gyümölcsös tölteléket. A kanál hátával eloszlatjuk a gyümölcsöt, majd a széleket körbe felhajtjuk.
  8. Sütőlapra helyezzük, majd betoljuk a sütőbe és 40-45 percig sütjük, úgy, hogy félidőben csökkentjük a hőmérsékletet 180 fokra.
  9. Vaníliafagyival vagy csak magában tálaljuk.

A hétvégi bevásárlás során egyszer csak azt látom, hogy ott hever előttem egy nagy halom pirosas-zöldes kard. Jó, nem kard volt, persze, hanem rebarbara, de őszintén szólva azt sem forgatom minden nap, úgyhogy a látvány legalább annyira meglepő volt.

Olyannyira nem forgatom minden nap, hogy legutoljára* gyerekkoromban ettem, a nagymamám főzött belőle lekvárt. (*Talán a két évvel ezelőtti torockói túrán adtak rebarbarás piskótát, de ebben ne vagyok biztos.) Pedig valahogy úgy rémlik, mintha ilyenkor tavasszal/nyáron minden receptújság tele lenne rebarbarás tippekkel. Na ennek ellenére nem volt könnyű megtalálni azt a leírást, amit szívesen meg is csinálnék. Végül egy rég elmentett blog-receptre esett a választás, a Lottie+Doof blogról. Nézzetek rá, elég izgalmas dolgok szerepelnek rajta, ráadásul a fotók is nagyon jók. Egyszer már csináltam egy sütijüket, ami amúgy nem sikerült valami jól, úgyhogy egy picit izgultam, de mint később kiderült, feleslegesen. Ez a süti elképesztően finom lett! Üdítően savanykás, a tészta roppanós és az aránya is tetszik. Abbahagyni nem lehet.

ui: A rebarbara olyannyira újszerű volt nekem, hogy sokáig tanakodtam magamban, hogyan kell egyáltalán “konyhakész” állapotba hozni… Mint tudjuk, a világ (majdnem) minden kérdésének megválaszolására létezik youtube videó, így hát nagyon rövid keresgélés után meg is kaptam a hatékony választ. Javaslom, kattintsatok és nézzétek meg. Ennyit a különleges hozzávalók elidegenítő ismeretlenségéről…

Ezt a receptet dolgoztam át. 
Többek között úgy, hogy a tésztához adtam egy evőkanál egész mákot. Ettől nem lesz áthatóan mákízű a süti, viszont a tészta még ropogósabbnak hat.

Rebarbarás pite

a tésztához:
1 bögre liszt
fél bögre teljes kiőrlésű búzaliszt
1 1/2 ek porcukor
1/2 tk só
1 púpos ek egész mák
170 gr vaj
1 nagy tojás
1 ek tej

a töltelékhez:
1/4 bögre kukoricaliszt
500 gr rebarbara
1 bögre kristálycukor + a szóráshoz
1 tojás

A tésztához összekeverjük a liszteket a sóval, a cukorral és a mákkal, majd hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és a kezünkkel gyorsan összemorzsoljuk. Hozzákeverjük a tojást és a tejet, majd jól összegyúrjuk. Golyót formázunk a tésztából, majd azt szétlapítjuk egy kb 2-3 cm vastag körlappá. Ezt betesszük a hűtőbe legalább 1 órára. (Nálam egy éjszakát állt, nem ártott neki, sőt.)

A töltelékhez a rebarbarát 1 cm-es szeletekre vágjuk. A kukoricalisztet összekeverjük 5 ek vízzel, félretesszük. Egy nagy lábosban közepes lángon felrakjuk a rebarbarát a cukorral és 2 ek vízzel főni, és folyamatosan kevergetjük, kb 6-7 percig, míg levet ereszt. Ekkor hozzáadjuk a kukoricalisztes keveréket, és kb 30 percre félre tesszük hűlni.

A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A tésztát kinyújtjuk kb 4-6 mm-es körlappá, és a közepére kanalazzuk a gyümölcsös tölteléket. A kanál hátával eloszlatjuk a gyümölcsöt, majd a széleket körbe felhajtjuk. Sütőlapra helyezzük, majd betoljuk a sütőbe és 40-45 percig sütjük, úgy, hogy félidőben csökkentjük a hőmérsékletet 180 fokra.
Vaníliafagyival tálaljuk.