Az utóbbi időben sok munka és még annál is több zöldség volt terítéken, a hétvégi grillezésen kívül nem is emlékszem, mikor ettem utoljára húst. Mármint úgy igazán. Helyette van mindenféle friss zöldség, mert hát júliusban igazán nem nagy dolog szezonális alapanyagokból főzni. Múlt héten például háromszor készült cukkini: legfinomabban fél centis szeletekre vágva, klasszikus panírban kirántva sikerült és akárcsak a bundás kenyér, ez is tejföllel üt igazán. Aztán emellett volt még rengeteg mángold, abból klassz krémleves lett mindenféle finomsággal (füstölt sajt, rizs, pirított bacon) megpakolva, hasonlóan a múltkori spárgás változathoz. És végül az egyébként örök kedvenc spenót. Nem is tudom, miért nincs még a kertben.
Ugyanezt az ételt egyébként egy kedves barátom anyukája csinálta még évekkel ezelőtt egy szülinapra, a társaság egyetlen vega tagjának kedvezve ezzel. Ő viszont valamiért jócskán elkésett a vacsoráról, és mire odaért, maradt egy nagy tepsi húsos/paradicsomos és egy kis szelet spenótos lasagne. Nem mondanám, hogy ez a recept nyomába ér a legendának, de azért érdemes tenni egy próbát.
Spenótos-túrós lasagne
1 doboz lasagne tészta lap
500 g spenót, megmosva, szárak levágva
4 gerezd fokhagyma
2 ek olívaolaj
300 g túró
5 dl tej
2 ek liszt
2 ek vaj
só – bors – szerecsendió
rengeteg zöldfűszer (most bazsalikom, petrezselyem és oregano), apróra vágva
10 dkg füstölt sajt, reszelve
A sütőt előmelegítjük 200 fokra.
Nagy fazékban feltesszük a tésztának forrni a fizet. Közben a fokhagymát felaprítjuk, pár perc alatt megpároljuk az olívaolajon, rádobjuk a durván fellaskázott spenótot és összepirítjuk (kb 5 perc). Sózzuk, borsozzuk, félretesszük.
Amikor már lobog a víz, beletesszük a lapokat és a csomagoláson jelzett ideig főzzük. Folyamatosan kevergetjük, az első 2-3 percben mindenképp, de utána is gyakran, így nem ragadnak össze a lapok. Nem tudom, kinek mi a lasagne-lap kezelési trükkje, én azt szoktam csinálni, hogy a konyhapultra kiterítek két tiszta konyharuhát, és a vízből ide emelem át egymás mellé a kifőtt lapokat. Innen szépen le lehet szedni a rétegezéskor, semmi bajuk nem lesz. [Ha valakinek hatékonyabb tippje van, mindenképp ossza meg.]
A besamelhez felmelegítjük a tejet egy lábosban, egy másikban pedig lassú tűzön felolvasztjuk a vajat. Hozzászórjuk a lisztet és folyamatosan kevergetve zsemleszínűre pirítjuk. Ekkor fogunk egy kézi habverőt, és apránként adagoljuk a tejet a vajas liszthez, közben folyamatosan keverjük a habverővel – így kapunk szép selymes mártást. Végül sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót adunk hozzá.
Ha minden készen áll, akkor fogunk egy közepes tepsit és kivajazzuk. Leteszünk egy réteg tésztalapot, azon eloszlatjuk a spenót felét. Megszórjuk egy kevés túróval, pici zöldfűszerrel és náhány kanál besamelt öntünk rá. Jön egy újabb réteg tészta, majd ugyanez a spenótos réteg. Újabb tésztára már csak túró, rengeteg zöldfűszer és besamel kerül. Végül az utolsó tésztarétegre csak a besamel és a reszelt sajt megy. A tepsit sütőbe tesszük, 25 percig fólia alatt sütjük, majd még 20 percig fólia nélkül.