Magyarországon a Magyar Élelmiszerbank Egyesület foglalkozik a legszélesebb körben szervezett élelmiszermentéssel. Munkájukról, az élelmiszermentés kihívásairól és a segítő tevékenységbe való bekapcsolódás lehetőségeiről beszélgettünk a szervezet képviselőivel.
Számos globális vagy lokális szociális probléma esetében az az első benyomásunk, hogy az ügy pofonegyszerűen megoldható lenne, ha az egyes szereplők között jobb lenne az összeköttetés. Sok egyéni és társadalmi szociális problémát enyhítene, ha a máshol feleslegként mutatkozó javak eljutnának az arra rászorulókhoz. A helyzet azonban a legtöbbször nem ilyen egyszerű.
A KSH módszertanát alkalmazva a Policy Agenda számításai szerint 2016-ban a magyar családok több, mint harmada élt létminimum alatt. Ez egy négy fős család esetében azt jelenti, hogy kevesebb, mint 256 000 Ft állt rendelkezésre a havi kiadások minimális szintű fedezetére. Ilyen nagyságrendű társadalmi nélkülözés esetében elengedhetetlen a tudatosabb élelmiszerkezelés. Bár egyéni szinten is meglepően nagy mennyiségű ételt spórolhatunk egy kis odafigyeléssel, igazán nagy horderejű társadalmi változásokat a kereskedelmi szintű élelmiszermentés generálhat.
A magyar élelmiszerüzletekre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) előírásai vonatkoznak, amennyiben nem tarthatnak polcaikon a „minőségét megőrzi” jelzésű dátum lejárta után termékeket. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a kérdéses élelmiszer a jelzett dátum után veszít minőségéből vagy élvezeti értékéből, emberi fogyasztásra azonban továbbra is alkalmas. Ezeknek a termékeknek a megmentése tehát kulcsfontosságú – és egyben hatalmas infrastrukturális feladat.
Az el nem adott élelmiszert felhasználhatják állati takarmányként is, azonban az élelmiszermentéssel az emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállításához szükséges energiaforrás nem használódik el feleslegesen. Ennek kiaknázásához viszont nem kevés logisztikai tapasztalat, és ellátásilánc-optimalizálásra szakosodott termelésmenedzsment szakértelem szükséges. És persze a magyar valóság ismerete.
A fő kérdés ugyanis nem az, hogy rendelkezésre áll-e elég élelmiszer a magyar társadalom ellátására. Rengeteg termék vár naponta mentésre, és a hiper- és szupermarketek menedzsmentje is egyre nyitottabb a kérdés ésszerű megoldási lehetőségeire. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az, amely már több, mint tíz éve, 2005 szeptembere óta játszik fontos szerepet a magyarországi élelmiszermentés és karitatív szétosztás logisztikai feladatainak ellátásában. Ez tehát nem azt jelenti, hogy az Élelmiszerbank munkatársai vennének részt közvetlenül az ételosztásokban – és amint azt később látjuk, nem is az ilyen jellegű segítségnyújtás iránt érdeklődő önkénteseket keresik. ….
A teljes cikk megtalálható a Marie Claire Magyarország weboldalán.
