A császári almatorta

Ezen a vasárnapon egy munka miatt több rokonomat is meglátogattam, így a szokásosnál több vasárnapi hangulat talált meg. Vendégségben az ember amúgy is egy kicsit többet láthat a házigazdák életteréből, és mivel ezek most nem igazi vendégségek voltak, még inkább az általános hétvégi légkörbe pillanthattam be. Azon túl, hogy számomra nagyon érdekes látni az embereket a leghétköznapibb környezetükben, a vendéglátás még a futólagos látogatás ellenére is első osztályú volt mindenhol. Ettem fantasztikus babgulyást és rétest, megtanultam egy brutálisan jól hangzó sajtszószos-zöldborsós gnocchi receptjét, megörököltem egy gyönyörű fekete szoknyát, szereztem tavaszig kitartó kolbász-szállítmányt, és ráadásul még kaptam egy szatyor isteni almát is. Ebből lett ez a csúcs almatorta, aminek legfőbb titka, hogy a készítés során végig arra gondoltam, milyen jó is volt a mai nap.

* Kisebb változtatásokkal Luisa Weiss, azaz a „The Wednesday Chef” blog szerzőjének My Berlin Kitchen c. könyvében található „Apple Tart”-ot készítettem el. Ez egy ilyen receptekkel teletűzdelt regény, és bár szeretném imádni, kissé lapos élményeim vannak ezzel a műfajjal. Egy kicsit itt is ez a helyzet, a de a kaják vitán felül fantasztikusak benne.

almatorta

Almatorta

  • 1 bögre liszt
  • 1 ek porcukor
  • ¼ tk só
  • 6 ek hideg vaj + 1 ek vaj megolvasztva
  • 2 közepes alma
  • 4 ek kristálycukor
  • ½ tk fahéj
  • 1/3 bögre cukor

A lisztet a porcukorral, a sóval és a vajjal együtt egy késes robotgépbe szórjuk és összevegyítjük. Átöntjük egy keverőtálba és 3 ek hideg víz hozzáadásával gyorsan összegyúrjuk, épp csak addig, amíg összeáll. Legalább 30 percre hűtőbe tesszük.

A sütőt előmelegítjük 190 fokra, a töltelékhez pedig az almákat meghámozzuk (a héjat és a magházat nem dobjuk ki!) és kb. fél cm vékonyan felszeleteljük. A tésztát jól kilisztezett felületen szintén fél cm vékonyra nyújtjuk, majd a sodrófa segítségével átemeljük egy kivajazott cakkos szélű tortaformába. A lelógó részeket levágjuk, újra összegyúrjuk és kinyújtjuk. Az almákat összekeverjük a kristálycukorral és a fahéjjal, szépen elrendezzük a tortán, és ráhelyezzük a tetszőleges formára vágott maradék tésztát. Megkenjük az olvasztott vajjal, és a 30-35 perc alatt megsütjük.

Közben a maradék almahéjat és –magházakat a cukorral és annyi vízzel, ami épp ellepi, egy lábasban felforraljuk, és mérsékelt tűzön 30 percig főzzük. Ezután átszűrjük, és a folyadékot további tíz percig forraljuk. Amikor a süti kész, 10 percet pihentetjük, majd meglocsoljuk az almasziruppal.

Madárlátta szójás tészta

Számotokra mi a minden utazáson kötelezően begyűjtendő szuvenír?

Gondolom nem lesztek meglepődve, hogy én főzőújságokat hordok haza mindenhonnan, természetesen akkor is, ha nem ismerem az adott ország nyelvét. Hiszen van Google Translator, csak bepötyögöm, és kész! Ez nagyszerűen működik, de elég csak egy cirill- vagy görög betűket használó országig menni, és máris bedőlt a terv. Nem baj, képeket akkor is lehet nézegetni 🙂

Az újságok mellett egy fokkal jobban hasznosítható cuccokat is szoktam azért hazahordani: éljenek a különleges hozzávalók! (Emlékeztek még erre a karamellás brownie-ra? Na azért az üveg dulce de lechéért a frankfurti reptéren könyörögtem a biztonsági embernek, hogy higgye el, nem bomba az, csak egy kis karamellkrém. Tudom, tudom, a fejlett világ problémái…)

Szóval most tésztát hoztam. Ez eddig nem túl izgi, de mindjárt más a kép, ha arra akarok rájönni, hogy is kell elkészíteni. Vagy esetleg arra, hogy egyáltalán milyen tészta ez?! Ha bárki tudja, szóljon!!!

teszta de milyen

Ilyenkor tehát jön a megérzésekre való hagyatkozás – az egyik (sőt, talán a) legjobban főző ismerősöm szerint amúgy is csak úgy érdemes főzni… Én általában maradok a recepteknél, legalább az inspirálódás végett, de néha azért belefér egy kis vak szerencse a konyhában is. Így született ez a tészta.

szojas zoldseges teszta

Zöldséges-szójaszószos tészta

(A mértékegységeket ezúttal SEMMIHEZ nem tudom :/ Körülbelüli értékek az alábbiak, de ne vegyétek készpénznek, inkább csináljátok ti is érzésre – egészen biztos, hogy nem lesz rossz! Például nálam most pont ezek a zöldségek voltak otthon, de használhatunk bármilyen más, falatnyira vágható és wokban olajon pirítható zöldséget is.)

  • 15 dkg az ismeretlen tésztából
  • 4-5 ek szójaszós
  • 1 fej hagyma
  • 3 gerezd fokhagyma, apróra vágva
  • 1 cm-es gyömbérdarab, apró szeletkékre vágva
  • három levél kínai kel, felcsíkozva
  • 4 marék kelbimbó, megtisztítva
  • 10 dkg laskagomba, megtisztítva és felszeletelve
  • további szójaszósz
  • olaj

A tésztának felteszünk forrni egy lábosba vizet, közben pedig a hagymát felcsíkozzuk, és 2 ek olívaolajon egy kicsi sóval megszórva nagyon alacsony lángon karamellizálni kezdjük. Kb. 15-20 percig tart majd ez a művelet.

A tésztát megfőzzük a csomagoláson található instrukciók szerint (már ha értjük, mi van odaírva). Amikor megfőtt, leszűrjük, és meglocsoljuk kb 1 ek szójaszósszall. Átkeverjük (ha úgy érezzük, elbír még egy kis szójaszószt, locsoljunk hozzá nyugodtan).

A kelbimbót megtisztítjuk és felszeleteljük (kb 5 mm vastag szeletekre), a kínai kelt és a gombát pedig csíkokra vágjuk. Egy wokot vagy nagyobb serpenyőt füstölésig hevítünk, beleöntünk 2 ek olajat, majd beleszórjuk a kelbimbót és a kínai kelt. Sózzuk, néhány perc alatt átpirítjuk, majd tányérra szedjük.

Kb. itt volt az a pillanat, amikor az apróra szeletelt gyömbért és fokhagymát a sülő hagymához kevertem – ezeknek ugye jóval kevesebb idő is elég.

Visszatünk a wokhoz: a forró edénybe ismét olajat öntünk, beleszórjuk a gombát és egy picit sózzuk. Kb. 5-7 perc alatt átpirítjuk, amíg a nedvesség elfő és a gombák picit megpirulnak.

Ha minden készen áll, akkor összeállítjuk az ételt: a tésztához keverjük a hagymát és a pirított zöldségeket, majd ha szükségét érezzük, meglocsoljuk még egy kicsi szójaszósszal.