mángold, fusilli

Sosem értettem gyerekkoromban, hogy miért kell a nem túl finom, seszínű főzelékeket enni orrvérzésig. Aztán persze az ember megtanulja, hogy a különböző zöldségek a téli időszakban milyen fontos vitamin- és tápanyagforrást jelentenek, de ezzel párhuzamosan nem feltétlenül kezdi el a főzelékeket is megszeretni. Jelen ismereteink szerint viszont a legjobb, amit tehetünk, hogy minél több formában megtanuljuk elkészíteni a rettegett spenótot, kelbimbót és társaikat, így még  a végén rájövünk, hogy nem is olyan nagy mumusok ezek. Sőt, lehetnek nagyon finomak is, mint például a mángold ebben a gyors, de intenzív ízű tésztaételben.
Csípős fusilli mángolddal
200 g fusilli száraztészta
500 g mángold, megmosva, szára és belső keményebb szára kivágva
2 gerezd fokhagyma
2 ek olívaolaj
½ tk só *
frissen őrölt feketebors
1 zöldhagyma fehér szára
kevés csilipaprika
negyed citrom héja
3 ek mazsola
fél marék friss zöldfűszer (most kakukkfű, rozmaring és petrezselyem)
parmezán
* Egyáltalán nem vagyok az ételek túlzott sózásának a híve, de meg kell hagyni, hogy az ilyen jellegű zöldségek íze összehasonlíthatatlanul jobb a bátor sóhasználat eredményeképpen. Alice Waters szerint a sózás művészet…
Egy nagy lábosban felforralunk kb 5 liter vizet, és a csomagoláson írtak alapján megfőzzük benne a tésztát.
A mazsolát egy bögrébe szórjuk és felöntjük forró vízzel, hogy megpuhuljon, amíg a zöldség elkészül.
Egy nagyobb teflonserpenyőben felhevítjük az olívaolajat, és rádobjuk a fellaskázott mángoldot. Közben a fokhagymát és a zöldhagymát is apróra vágjuk, majd a sóval és borssal együtt a mángoldhoz adjuk. Összekeverjük, és alacsony lángon 5-8 percig pároljuk. Az idő letelte után a zöldséghez szórjuk a csilit, a reszelt citromhéjat, a felaprított zöldfűszereket és a megpuhult mazsolát, majd 1-2 perc alatt közepes lángon összemelegítjük. Ha megvan, lezárjuk alatta a tüzet.

A megfőtt tésztát szűrőkanállal átmerjük a mángoldra (nem baj, ha egy kis főzővíz is átkerül a serpenyőbe), nagy lángon 30 mp alatt összekeverjük, majd parmezánnal megszórva tálaljuk.

a fodros kel

Szakfordítóként már tapasztaltam hasonlót: amikor találkozol egy speciális, többször előforduló kifejezéssel az egyik nyelvben, és tudod, hogy a másikban is kell, hogy legyen valami egyszerű, köznapi megfelelője, de sehogyan sem bírsz rájönni. Néha még a szótárak is félrevisznek, az egyik szerint pl. a kale magyarul guba… Szóval régóta olvasgatom a 101cookbooks-on a recepteket ezzel a “kale” nevű hozzávalóval, és mivel nem vagyok nagy főzelékes, a kelkáposzta eddig eszembe sem jutott. Meg aztán nem is pontosan arról van szó.

Hanem a fodros kelről. Ismét csak egy családi baráttól kaptuk a szállítmányt, nagy zacskó gyönyörű szép, vicces kinézetű levelekkel. Annyit tudtam, hogy a magok Németországból származnak, ahol állítólag fitnesz-salátának hívják. Egyből ettem belőle egy keveset nyersen, szerintem úgy is finom. Aztán másnap köretnek párolóedényben gőzöltem 5-6 percet, a színe élénkzöld lett, de ízre valahogy nem stimmelt. És hát nem igazán tudtam, hogyan keressek receptet egy “fitnesz-saláta” elnevezésű növényhez. Aztán este jött a megvilágosodás, és ez a keresési eredmény: kale recipes @ 101cookbooks.com Rengeteg klassz ötlet, a szokásos világbajnok ételfotókkal.

Mára már eléggé kókadoztak szegény levelek, de a Heidi könyvében található kókusszal sütést mindenképp ki akartam próbálni, a végeredmény pedig meggyőző: furcsa hozzávalókkal kísérletezni szuper!


Kókusszal sült fodros kel

fodros kel, megmosva, szárától megszabadítva
(lásd a képen) és kisebb darabokra vágva (ekkor 10 dkg)
4 ek olívaolaj
1 ek szójaszósz
60 g kókuszreszelék

A leveleket megtisztítjuk: félbe hajtjuk és a szár mellett szépen levágjuk a leveleket, amiket kicsit felaprítunk és nagy tálba teszünk. Hozzászórjuk a kókuszreszeléket. Az olajat összekeverjük a szójaszósszal, majd a levelekhez forgatjuk. Két külön sütőlapra terítjük a zöldséget, majd 175 fokra előmelegített sütőben 12 percig sütjük (érdemes közben figyelni, nehogy nagyon megpiruljon).

Most csak egyszerűen, parmezános pirítós mellé készült, de nagyon klassz lehet például rizzsel, vagy esetleg tarhonyával, bulgurral összekeverve is.